...hogy kezdődött minden azzal,hogy "ja az encsi.." és utána minden más lett vagyis sokkal jobb. Mert itt ülök Veled szemben és Rád mosolygok. Mert a mosolygás lételememnek minősül,csak sokszor nehéz. Demindegyis ez. Szeretem a csokit,ha epres vagy mogyorós,mogyorókrémes..ha kerek,ha kocka,ha fagyi..tulajdonképpen bárhogy bármilyen formában,de nem végtelen mennyiségben (szóval ne sajnáld tőlem). Imádom az eső utáni illatot és boltban végigszagolni az összes öblítőt/tusfürdőt/habfürdőt/sampont/szappant/testápolót...Szeretek cél nélkül sétálni, szeretek sok emberrel sétálni és közben megbeszélni a világ naaagy dolgait és szeretek Egy valakivel sétálni kézenfogva. Szeretem,ha nyáron napsütés közben elered az eső és megázhatok (persze akkor,ha ezt senki sem látja,fura formákat vesz fel a hajam,ha vízzel kapcsolatba kerül :/). Utálom a felkelést alvás után. Mert aludni jó. Felkelni meg nehéz. Sokszor nagyokat bénázok és beégetem magam mások előtt (naponta többször is) és ezeken nagyokat nevetek vagy nagyon szégyellem magam. Azért próbálok felnőni is. Néha ez is megy. :) Szeretek nagyhabban fürdeni esténként gyertyával/füstölővel szépen kidíszített fürdőszobában és közben chillt hallgatni. Szeretek alkotni valamit, mert jó,ha úgy érzem,hogy értek valamihez. Ha így vagyok,akkor zenélek/fotózom/rajzolok/kidíszítem a szobát/hajtogatok/képeket szerkesztek..de az is megesett már,hogy gombokat varrtam a pólómra.:D Szeretem azt,amit tanulok,bár néha elegem van a sok baktériumtól,vírustól,féregtől,kémiai vegyülettől és a PCR-tól,de alapjában véve szeretek a a fehér köpenyemben ügyködni a laborban.
Szeretem,hogy Encsi lehetek és nem akarok megváltozni (bár néha rámtör az érzés,hogy jobb lenne másnak lenni),de próbálom a saját bőrömben jól érezni magam(ami sokszor nem megy). De nem akarok más lenni. Benne van a szememben,hangomban,mozdulataimban és abban is ahogy piszkálom a hajam és ahogy mozgatom az orrom,hogy Encsi vagyok. És ez így jó,ahogy van.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése